A háromszinten főúri kastélyt gróf Károlyi Tibor és Dégenfeld-Schönburg Emma építtette 1896-ban, eklektikus stílusban. A eredetileg nyeregtetővel ellátott kastélyt 1914-ben alakították át romantikus stílusban.
A jelenlegi kastélyt valószínűleg Teleki György és felesége, malomvízi Kendeffy Ilona építette a 19. sz. második felében, körülötte egy arborétummal. Három gyerekük közül Blanka Nalácon, 1888-ban kötött házasságot fáji Fáy Viktorral, ők voltak a birtok urai a 20, század elején is.
Petki István 1640-ben építtette a marosszentgyörgyi reneszánsz udvarházát, mely a mai kastély helyén állott. A Máriaffy család eklektikus kastélyt építtetett a részben elromosodott, részben lebontott Petki-kastélyra, erre engednek következtetni az épületnél régebbinek látszó pincefalak.
A kúria Apor Lázár építkezései révén kb. 1629-re alakult ki Altorján a régi udvarház helyére, amely 1600-ban lakhatatlanná vált „Mihály vajda bevonulásakor”. A három alápincézett szobából, konyhából, kamrából álló udvarház a XVII. század végéig megőrizte alakját.
A kúriát Dráveczky Gyula építtette 1846-ban, valószínűleg klasszicista stílusban. Az eredetileg kétmenetes épület ma elhagyatottan áll, tetőzete beszakadt.
A bodolai jószág 1476-ban került a Béldi-család tulajdonába, akik az államosításig a legjelentősebb birtokosok lettek a településen. Béldy (III.) Pál (1622-1679) bukása után adta az uradalom egy részét I. Apafi Mihály Mikes (I.) Kelemennek, a ma is látható Mikes-építkezések azonban a 19. század végén gr. Mikes (V.) Zsigmond megrendelésére készültek. A gróf első, uzoni gr. Béldi Zsófiával (1874-1930) kötött házassága által került Bodolára, valószínűleg ezután építtette kastélyát.
Az alvinci református templomtól néhány száz méterre, a Maros és a Pián patak összefolyásánál emelkedő kisebb magaslaton a reneszánsz stílusban épült egykori Martinuzzi-várkastély romjai állnak. Helyén eredetileg egy, a XIV. században alapított Domonkos-rendi kolostor állt.
A kastély a vargyasi Daniel család alsó udvarházhelyén található. Az épület késő reneszánsz faragványaival, barokkos díszítéseivel, valamint klasszicista bővítéseivel Erdővidék egyik leglátványosabb műemléke. A kelet-nyugati irányú hosszanti tengelyre fűződő épületegyüttest, zömök kőkerítés övezi, amelyen az északkeleti irányban levő kapun át lehet bejutni a kastély udvarába. A déli oldalon látható a hatalmas park és megszemlélhető az épület címertani jellegzetességeit felmutató homlokzat is.
adjunktus
